Miért szükséges a kúpos törő működtetése során fémérzékelőt használni?

A kúpos törő a bányászati törésrendszer fő berendezése, és stabil, megbízható működése jelentős hatással van a bánya biztonságos termelésére. Működési elve meghatározza, hogy csak akkor lehet hatékonyan elkerülni a kúpos törő károsodását – és így jobban védeni a kúpos törőt –, ha megakadályozzuk, hogy káros fémek jussanak a kúpos törőbe, ami ezzel együtt biztosítja a termelési vonal gazdaságos működését. A mágneses szeparátor azonban kizárólag mágneses fémeket tud eltávolítani, és hatástalan a nyersanyagban rejlő, illetve nem mágneses fémekkel szemben. Az egyszerű detektorokat zavarja a helyszíni interferencia, aminek következtében alacsony a felismerés pontossága, és gyakoriak a hamis riasztások és a kimaradt érzékelések. Mindezek figyelembevételével csökken a következő folyamat termelési hatékonysága, és problémát okozhat az acél (vas) bejutása a kúpos törőbe, így nem nyújt megfelelő védelmet a kúpos törő számára. Ezért az energia- és költségmegtakarítás, a termelési hatékonyság növelése, a kúpos törő jobb kihasználása és védelme, valamint a karbantartási költségek csökkentése érdekében elengedhetetlen egy új, nagy pontosságú típus telepítése. fémmérő .

Az interferencia fizikája: Miért „néz ki” az érc úgy, mint a fém
A megoldás megértéséhez elektromágneses szinten kell elemeznünk a problémát. A fémdetektorok elektromágneses mező létrehozásával működnek. Amikor egy vezető tárgy áthalad ezen a mezőn, örvényáramokat indukál a tárgyban. Ezek az áramok saját másodlagos mágneses mezőt hoznak létre, amelyet a vevőtekercsek észlelnek.
A kihívás az örvényáramok lecsengési idejében rejlik.
Idegen fémtörmelék: Szilárd fém tárgyak (például egy acélcsavar) az elektromágneses mező eltávolítása után is meghatározott ideig fenntartják az örvényáramokat.
Magas minőségű érc: Ásványos kőzet, különösen a magas magnetit-tartalmú vasérc vagy a vezető rézérc is örvényáramokat generál. Ezek az áramok azonban általában sokkal gyorsabban csengenek le, mint a szilárd fémekben keletkezők.
A folyamatos hullámtechnológiát használó hagyományos analóg érzékelők esetében a rendszer nehezen képes megkülönböztetni a ásványosított érctől származó „zajt” és a fémtől származó „jelet”. Az érzékelő egy nagymértékű mezőváltozást észlel, és azt feltételezi, hogy az fémből származik. Ezért fordul elő gyakran a zavaró kikapcsolódás („nuisance tripping”) a magas minőségű bányákban.

A megoldás: Fejlett áramkörök és impulzushullám-technológia
Cégünk egy összetett probléma megoldását dolgozta fel egy teljes újratervezéssel a detektor belső architektúráján. Eltávolodtunk a hagyományos analóg áramköröktől, és egy kifinomult, teljesen digitális vezérlési rendszert alkalmazunk, amelyet egy nagy teljesítményű ipari DSP (digitális jelprocesszor) chip hajt.
Ennek az innovációnak a központi eleme az impulzushullám-detektálás. Ellentétben a folyamatos hullámú rendszerekkel, amelyek állandóan sugároznak és fogadnak – így minden környezeti zajt is észlelnek –, a mi rendszerünk elektromágneses impulzusokat bocsát ki meghatározott frekvencián, majd meghatározott időablakokban „hallgat”.
Ez a időzítés kritikus fontosságú. A DSP-chip (hardveres szorzókkal felszerelt) fejlett számítási teljesítményének kihasználásával a rendszer elemezni tudja a jel lecsengési görbéjét. Matematikailag képes elkülöníteni az érc gyors lecsengését (az anyaghatsást) a fémes szennyeződés lassabb, hosszan tartó lecsengésétől.

Algoritmikus pontosság: a zaj szűrése
A hardver csak a feladat fele; az intelligencia a szoftverben rejlik. Rendszerünk fejlett szűrőalgoritmusokat alkalmaz, többek között digitális szűrést és sebességjellemző-egyeztetést.
1. Automatikus nullpont-követés: Az érc „háttér” jele ingadozhat a rakomány magasságától és nedvességtartalmától függően. Rendszerünk folyamatosan követi ezt a nullpontot, és valós idejű alapvonal-beállítással biztosítja, hogy az érc vezetőképessége ne csússzon be a riasztási zónába.
2. Fáziskülönbség-meghatározás: A rendszer elemezni a jel fázisszögét. A mineralizált ércek és a fémetárgyak különböző fázisszögeken hatnak a mágneses mezőre. Az ércre jellemző specifikus fázis szűrésével hatékonyan „láthatatlanná” tesszük a magas minőségű anyagot a detektor számára, miközben a fémmel szembeni érzékenységet magasan tartjuk.

Alkalmazás extrém környezetekben
Ez a technológia bizonyítottan elengedhetetlen a vasérc (Fe 50%) és a rézérc feldolgozására szolgáló üzemekben. Ezekben a környezetekben az anyag vezetőképessége kivételesen magas.
Például egy magas minőségű vasérc-alkalmazásban az érc maga akár 100-szor erősebb jelet is generálhat, mint egy kis darab rozsdamentes acél. Egy szokványos detektor ezzel nem tudna megbirkózni. Azonban a Pulse Wave rendszerünk azonosítja a vasérc egyedi „jelét”, és elnyomja azt. Ez lehetővé teszi, hogy a detektor továbbra is elég érzékeny maradjon ahhoz, hogy felfedje a nem mágneses fémes anyagokat, például a mangánacélt és a rozsdamentes acélt – amelyeket gyakran használnak bányászati berendezésekben, és amelyek kimutatása rendkívül nehéz a alacsony mágneses permeabilitásuk miatt.

Működési hatás: Hamis pozitív jelek csökkentése
Ennek az új áramkör-architektúrának a bevezetése konkrét működési előnyöket nyújt:
Zavaró kikapcsolódások megszüntetése: A rendszer pontosan megkülönbözteti az ércet a fémtől, így megszünteti azokat a folyamatos hamis riasztásokat, amelyekkel a magas minőségű bányák küzdenek.
Növelt érzékenység: Mivel a „zaj” kiszűrődik, az üzemeltetők növelhetik a gép erősítését (érzékenységét). Ez biztosítja, hogy akár a kis méretű, de veszélyes fémdarabok is észlelésre kerüljenek.
A lefelé irányuló berendezések védelme: Mivel a detektor csak tényleges fémtárgyak esetén jelez, így biztosított a drága lefelé irányuló berendezések – például a nagynyomású golyóscsappantyúk és a törőberendezések – védelme.

Következtetés
A „anyaghatás” többé nem szuperálhatatlan akadálya a hatékony bányásznak. Egy kiegyensúlyozott tekercsstruktúra, egy fejlett impulzushullám-technológia és a DSP-feldolgozás kombinációjával megfordítottuk a helyzetet a magas vezetőképességű ércekkel szemben. A fémérzékelő gépeink most már átlátnak a gazdag ércek „zaján”, és képesek az igazi veszélyt azonosítani, így termelési vonaluk hatékony, biztonságos és jövedelmező marad – függetlenül attól, milyen minőségű anyagot dolgoz fel.